Tegnap ismét nekivágtam napok kihagyása után futni. Ezt szeretném belőni szintnek, a 10 km-t. Jólesett lefutni. Nappal már nem merek, mert a karom annyival barnább, mint a hasam, hogyha kijutunk strandra kezdi sérteni a hiúságom a saját foltos barnaságom látványa :) még szerencse hogy a strandon nincs tükör. :D De az azért nem mindegy, miért bámulják meg vigyorogva az embert. Habár lehet már tökmindegy, akkora a különbség a testfelületeim közt színben.

Megcsináltuk! Voltunk boltban, és újságosnál a gyerekekkel hármasban. Persze mindenhol elszaladtak, de ennyi. sehol nem mentek veszélyes helyre, mindig visszajöttek. Semmit nem pakoltak szét, mindenkivel udvariasak voltak. Nagyon büszke vagyok rájuk! Kicsit szaladgálós sajtkukacok:) Azért minden alkalommal tanítom nekik, hogy a bolt nem játszótér... A kicsi még annyira nem érti mindig, ő csak a hagy helyet látja, hogy lehet szaladni:) A nagyobb meg utána, hogy majd én elkapom:D aztán csak a kacagás hallatszik. meg ha keresem őket, mosolygós emberek szólnak mindenfelől, hogy itt vannak, nem csinálnak rosszat aranyosak. Ma csak egy két mogorva volt, de ők csendben maradtak, mivel mindenki vigyorgott.

Ami jó:) ami kell, hogy magunkban legyünk, hogy feltöltsön, kipihenni a világot. A mai délelőtt a legjobbkor jött. Nyári magány, zene, béke. Most nem is kell semmi más:)

Egy kis cécó...

A minap csináltattam 50 névjegyet.. Elfogyott.. Így csináltattam még 100at... Vagyis csináltattam volna.. Mentem érte, de csak 50 volt megint!

Mondom, hohó, hát hol a másik fele? Előszedték a megrendelőt, nohát, tényleg százat kértem.. így ki is fizettem a százat, (így olcsóbb persze) megbeszéltük, hogy ok, meglesz a másik fele... Majd mentem érte megint... hát nem lett:D ismét telefonálgatás a központba,, minden névjegy megint kész, csak az én megrendelésem nem.. Már viccelődtünk, hogy a névjegykészítő pikkel a nevemre, vagy mi? hogy annó lefelezte, most meg külön kérésre se csinálta meg??? 

Ezt az egészet eljátszottuk mégegyszer... Most két hétig nem jutottam el a névjegyeshez. Ma mentem újra.. Már  emlékeznek rám, én vagyok aki kihozom a problémákat :D:D De végre megvannak a névjegyek:) Persze sűrű elnézések.. Mondtam semmi, legközelebb ilyenkor, kérek árengedményt:):)

De amúgy minden jó, ha a vége jó. És végül rendben lett az egész.

Érdekes benne futni. Nézni az emelkedőn felfele a naplementét. Könnyebb is ilyenkor teljesíteni a magamnak kitűzött távot. Végül ma csak egy futás, de az 8.5km. Egész jól sikerült.

A nyár eleji őrület néha követhetetlen. Főleg amikor nem írom a naptárba az időpontjaim. Meg ilyenkor tuti mindenki variál... Viszont a sok torlódásért, egybecsúszott melókért cserébe pl ma is tudok majd sétálni egy nagyot oviból hazafele a lurkókkal:) Már feltéve ha nem esik az eső.

Ma a déli futás kimaradt. Fáradt voltam. Este ha sikerül kimegyek. Tegnap végül nem sikerült. Ettem helyette:) Viszont annyi már látványos változás, hogy mehetek új gatyát turizni, mert az egyszem nadrágom már esik le rólam. És volt nap amikor kétszer lefutottam a 6.8 at... jövőhéten szeretném emelni 8.5 re az egyik futást. aug végére el kéne érni a fix 10 kmet... Akkor lenne reális, hogy jövő őszre meglesz a félmaraton.

Az nagy lépés lenne, ha a nagyobbam meg tudjuk tanítani bicajozni rendesen:D Akkor lehet menni együtt. Ő teker én futok:D Családi sport:D

Remélem meglesz az eredménye:) Most egyenlőre csak a fáradtság... És még nincs vége a napnak.. Ha sikerül még egy futás, no meg a gyerekeket letenni, és anyut túlélni mosolyogva:D..

Szélben futni mindenképpen kihívás. De most elszántabb korszakomban vagyok, nekivágtam. ovinap, eső se esett, fogni nem lehetett volna mire, ha lustálkodom. Így inkább futottam. Megvolt a 6.8km. Persze a szám, szemem, orrom tele lett homokkal,porral.. És voltak pillanatok, amikor emelkedőn szembeszélben csak a lábamat szedtem, de nem haladtam semerre:D No ez most igazi edzés volt a javából:)

Utána -mivel szokás szerint variálás volt a melóval- elmentem a gyerekekért. Mivel már a nap is gyönyörűen sütött, kerülővel jöttünk, sétálóutcában. Nagyon szép, dimbes-dombos az oldalán a fű széle, a gyerekek mindig élvezik. Rohangásztak egy bő órát. Remélem este jól alszanak:D

Hát ez az, ami már valószínű sose derül ki. Kiérdemeltem e volna a bizalmat, amit belém vetettek annó. Mivel bele se vágtam végül a komolyabb melóba etéren. Igaz már akkor talált meg a lehetőség, mikor korban már választani is illdomos volt, hogy akkor akarok e családot időben, vagy bízom a vakszerencsében, és a késői öregedésben.

A választás egyszerű volt. Családot mindig is szerettem volna, feladni még pár évre munkáért.. elég bolond ötlet lett volna azt hiszem:) Legalábbis Az én értékrendem szerint bolond:)

Na ekkor derült ki, hogy Nem akarok igazából olyan karriert, amibe nem fér bele a család. mégha csak pár évről is lett volna, szó,utána belefért volna.

Maradt ami van:) És az ebbeni sikerek. Végül is túl messze nem maradtam az egésztől. Ebből meg lesz egy családi legenda, hogy volt, hogy okosnak néztek más tudósemberek:D:D

Lehet hogy még mindig szűz vagyok??? :O Azt hiszem a következő rákszűrésen rákérdezek a dokinál:D:D Sose tudni, így két gyerek után se...

Viszont be kel valljam, tényleg irigy vagyok azokra a nőkre, akik voltak vagy 100 pasival, igaz a nevüket, max a listájukból visszakeresve tudják, de ha a telefonszámukat már nem adták meg nekik. Viszont micsoda földöntúli élvezetekből maradhattam én ki... Teljesen más lehet úgy, hogy ahol amikor ránkjön berángatok bárkit  az ágyamba... Ellenben vacak dolog ez így házasságban, teljesen szabadon, átadva magunkat egymásnak, tökéletes bizalomban.

Mennyivel jobb lehet ismeretlenekkel, akikről semmit se tudunk.. Hiába no, aki nem kefélt, nem is élt...:D:D

Közben rájöttem, felesleges a dokit megkérdezni.. Tuti szűz vagyok még most is.. A férjem megoldja máshol lehet, a gyerekek meg inszeminációval lettek. Igaz mivel nem császárral szültem, ezért a fizikai szüzességemet csak elvesztetem a szüléskor. De az nem számít, a szentségemet megtartottam az Úrnak:)

Irónia:) milyen jó dolog is az :)

Ezt ma tanultam, mint kifejezést. Én azt hittem mindenki úgy álmodik, hogy álmában tudja irányítani a tetteit, és tudja, hogy álmodik közben.

Gyakorlatilag gyerekkorom óta így álmodok. Sőt annyira természetes volt hogy ez az álmodás, hogy mivel azt hittem ez alap, amikor a fiam 4 évesen rosszat álmodott, elkezdtem neki is magyarázni, hogy kisfiam, ha tudod, hogy álmodsz ( mert a meséiből az derült ki, tudja) akkor álmodban bármit megtehetsz, és senki se bánthat, stb.

Evvel a legtöbb rossz álmot elűztük:) neki is megy:D Remélem a kisebbem is ilyen természetesen átveszi majd ezt a dolgot. Így békésen ébred az ember, akármi jöhet.

Részint jó, imádom a villámokat nézni:) Részint rossz, hogy megyek így mégegyszer futni ma? Annyit remélem kibír az idő, hogy este még egyet kijussak.

És a mai meglepim, úgy néz ki lesz még egy nyári melóm.. alakul ez.. remélem nem csak kamu. Most már eleget pihentem jöhet megint a régi hajtás. Elég volt a lazább meló egy évet. 

...............

Hát nem jutottam ki. Most végzek a melóval este nyolc, a vihar pedig már itt van, zuhog, dörög villámlik. Lemondok a mai második futásról:)

Jó volt:) Barátok, nevetés, főzőcske.. minden volt. 4 gyerek összeeresztve, így lehetett sokat dumálni, annyira örültek egymásnak szokás szerint, felnőttekre nem nagyon volt igényük társaságnak:)

Persze előtte reggel kis meló, meg így csúszott vasárnapra is. De nemsoká nyár, lesznek szabad hétvégék!! Juppi!!! Csak jóidő is legyen, strand, haverok, Gyereksereg, minden ami kell nyáron.

Megsütöttem életem első fehércsokis tortáját, finom lett. A piskótával cseppet sokat vacakoltam, valami fura okból majd én receptből piskótát.. hát meglett az eredménye, egy 25 perces tésztás, sütéssel együtt, sikerül másfél órássá tennem:D:D Le is vontam a tanulságot, amit tudok, azt nem biztos, hogy aznap kéne variálni, amikor már eleve késésben vagyok. 

Amit sokan szeretnek:) Dupla adaghoz írom a hozzávalókat, de nálunk még sose volt elég a szimpla. Ha valaki csak keveset akar, akkor mindent le kell felezni.

• Hozzávalók:
• 1kg liszt
• 1 kg krumpli (igazából tök mindegy milyen, de krumplifajtánként változik kicsit a  tészta lágysága)
• 330gr tejföl (20% os)
• egy púpos evőkanál cukor
• egy púpos evőkanál só
• 3 közepes tojás (ha a felét csináljuk, elég bele egy jó nagy tojás) 
• 2 cs dr oetkeres porélesztő (a haasossal, vagy a franciával vigyázni kell, azok 1 kilóhoz vannak, azokból csak egy csomag kell)
• A megkenéshez egy tojás

A krumplit héjában megfőzzük, meg pucoljuk, majd krumplitörőn átnyomjuk. Hozzáöntjük az összes hozzávalót, és összegyúrjuk, míg szépen elválik az edény falától. Lágy tészta, a kezünktől sose válik el teljesen, illetve nagyon homogén se lesz egy sima tésztához képest, hiszen tele van krumplidarabbal. (nekem kb 20 perc szokott kézzel lenni a gyúrás. géppel valószínűleg max 10 perc)

Ha összegyúrtuk egy órára félretesszük. Szép lukacsosra keleszti az élesztő. Egy evőkanállal darabokat szakítunk lisztes kézbe, és gombócokat formázunk belőle. Ezeket sütőpapíros, vagy kilisztezett tepsiben kisütjük , miután megkentük őket tojássárgával (a tetején a bevágás, csak akkor marad meg, ha keményebb tészta sikerült, de ez krumplifüggő). Sütni 180°-on légkeveréssel (, vagy 200 fokon simán) sütjük aranysárgára.

Kicsit várni kell míg kihűl, forrón majdnem folyik a belseje. Érdemes egy  órát várni fogyasztás előtt.

Ezt egy fórumon találtam, amikor valakit szembesítettek a saját hazugságával:

"ha jól tudom, kihasználhatom névtelenségemet a fórumokon, erre van kitalálva..."

És ennyi. És messziről jött ember azt mond amit akar :O És evvel a mondattal értettem meg, miért vannak kamutopik kiabálók, a történetekre hazugozók vadidegeneknek, stb.

Egyszerűen mindenki a saját erkölcsi "értékrendjéből" indul ki: Akinek ennyi a fórumozás, hogy akármit kitalálhatok a névtelenségben, az tuti azt se hiszi el, hogy sokan saját fotókkal, stb vannak fennt.

Tanulság? Hát nem kell mindenkivel szóbaállni :D:D

Ezen mindig meglepődöm.Miért kapom? Ok segítek az embereknek, de hát ez a munkám. miért hoznak ezért külön bármit?

Persze nagyon jólesik, hogy gondolnak rám. Bár most gyors lelépés követte, így nem tudtam kibontani a csokit... Mert persze általában csokit kapok, vagy virágot.

KÖSZÖNÖM!

Kettőkor ugye futás.. aztán meló, majd kétórás séta a gyerekekkel, aztán tésztagyúrás. Amíg a tészta kelt, ismét futás, utána puszi a gyerekeknek, hogy szépeket álmodjanak, majd pogácsasütés:) Pogácsa recept jön is hamarost.

Futni végül egy 5 km, és este még egy 6.8 km sikerült. megy ez:D Bár az igazi az lesz, ha a melegben is tudok majd 8.5 öt legalább megint.

Megvolt pár nap kihagyás (torokfájós szünet) után az első 5 km újra. No meg persze a jóidő is visszajött. Persze az emelkedőn szembeszéllel. Így a második kör felénél kezdett  "a lovakat lelövik ugye" érzésem lenni... Azért megcsináltam:) És nem lőtt le senki:D

Jól sikerült, mint mindig:) A gyerekeket megfuttattuk, tanult mindegyik kicsit bicajozni:) Hétvégén nálunk visszavágunk.

...a napokat. Mint sokszor már. Rossz dátumot, rossz naphoz kapcsoltam. Ebből persze kavarodás van. Átszervezni a melót, Végül nem akkor megyünk pont vendégségbe ahogy megbeszéltük...

Csak a szokásos összevisszaság... Se memóriám, se noteszem.. meg a naptárba se írtam, be, mert épp meló volt, gyerekek. mire nem volt meló, addigra elfelejtettem az egészet... ilyenkor mindig úgy érzem szétesik az életem. már gyerekként is úgy éreztem. ez a dátumokkal elég komoly probléma tud lenni...
 

Remélem egyik gyerek se örökölte azt a memóriakatyvaszt, ami az én fejemben van. az összevissza fiókokat, kulcsok nélkül...
 

Nagyon fiatalnak szoktak nézni. Ezen én is sokszor meglepődöm, pedig tudom,hogy anyukámat, apukámat meg pláne mindig sokkal fiatalabbnak nézték. Nyílván örököltem vmit...

Azt gondolom nagy merészségemben, hogy a fittség, a mosoly, a kevés ránc, ami miatt csodálkoznak a koromon.

Aztán tegnap mikor hazajöttünk, belenéztem a tükörbe, és rájöttem az igazságra: szerintem csak a ragyáim miatt:D:D Az esős idő mindig kihoz valamennyit. Örök kamasz maradok lehet:)