Nemrég kitalálta, hogy jajj ne jöjjön hozzánk bébisitt, ha futni akarok, mert tálcán szállítom a nőket evvel a férjemnek :O... Az az apróság nem okoz neki zavart az elméletében , hogy a bébisitt csak akkor jön, ha  a férjem nincs itthon, szóval sose találkoznak, még egy percre se...

Most kitalálta, hogy délelőtt fussak, mert szerinte este nem jó.. áááááá... De délelőtt 9kor szerinte hűvösebb van a verőfényes napsütésben, mint este nyolckor... Merthogy reggel lehűl a levegő.... Na én "okos" elkezdtem magyarázni a napi hőmérsékletingást, meg hogy amit mond, fizikai képtelenség, ha 5 kor kb már kel a nap.. Aztán persze kapcsoltam, hogy teljesen feleslegesen fárasztom magam. Utána játszottunk egy kis, de nem-de igen játékot, végül abbamaradtunk, hogy habár ő ragaszkodott hozzá, hogy jönni akar, ne jöjjön mégse, ha nem akar (na igen, logika az nincs benne soha..) Akkor szólok egy baráti párnak (persze ugye tulajdonképp a lánynak belőle). Na ezt nem!! Az se számít, hogy a fiú volt a tanúm az esküvőnkön, és boldogan élnek, míg meg nem halnak azóta is ők is... Még egyszer próbálkozott, hogy mentem régen is futni hajnalban... Na erre nem kezdtem el megint, hogy de akkor se pasi, se gyerekek... Tök egyedülálló voltam, naná, hogy bármit akkor tettem amikor csak eszembe jutott... Ezeket a gondolataim csendesen lenyeltem, és csak annyit közöltem: Este megyek.

Most kíváncsi vagyok, tartja e a szavát, és itt lesz e:) Mindig lehet bármi ami anyuval kapcsolatos, az sosem biztos:) De már van B tervem a mozgásra ha itthon ragadok.

U.i.: Végül jött anyu, későn de jött. Fél 11 re értem haza majdnem a futásból. de megvolt a 10 km:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.