Csapjunk a lecsóba...
2012.05.10. 13:00
Úgyse írok könyvet. Legyen az ember tisztában a saját korlátaival. Pl én nem tudok jól írni. Kusza a fogalmazásom, túl cikornyás, Kihagyom a gondolatok felét, mert azok csak a fejemben vannak, és sokszor nem veszem bele, hogy mások logikája nem biztos hogy követni tudja az enyémet. Ezért pl tesóm rendszeresen szól, ha közösen vagyunk társaságban, és megunja, hogy fordítania kell a mondanivalómat. Figyeljek oda, hogy nem mindenki pótolja ki a hiányzó részleteket.
Már annó matekórán is gond volt. Hiába oldottam meg bármilyen problémát, a felét nem írtam le.. az mindig különköt volt, hogy mások is értsék,hogy hogy jutottam el a megoldáshoz:D Talán így tanultam meg az egészet, a tudásomat személyesen átadni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.